Bergsjön

Bergsjön (lefordítani talán úgy lehetne, hogy hegyi tó) Göteborg egyik keleti kerülete. Van egy nagyon szép tó erdővel, rögtön a városrész mellett, ahol jó nagyokat lehet kirándulni és úszni, természetesen a svédes berbecue-vel egybekötve. Hihetetlen szép környezet, erdő, sziklák, mi kell még? Imádom a skandináv tavakat!

A városrész lakosságának egyébként 89%-a bevándorló, arab, török, kínai. Ez bizony nem a legfelemelőbb, hogy mindenhol csadoros meg feketeképű embereket lehet látni, európait sehol. Viszont a házakon és a környékbeli erdőkön ez nem nagyon látszik hálisten.

Elég jó dolguk van Svédországban a bevándorlóknak, akárki akármit mond, talán túlságosan is. Dolgozni persze nem mind szeret, csak a pazar szociális juttatásokból megélni. Kicsit talán túl bőkezűen osztogatja Svédország a tartózkodási engedélyeket mindenféléknek, és emiatt nagyon sokan jönnek akik a szociális hálót csak leélni akarják, de sokat nem raknak hozzá magukból. Azért néha fáj a szívem, hogyan élik le ennek a szép és gazdag országnak a javait.

Na mindegy, azért tény, hogy elég nehéz határt húzni (vagy nem is lehet) ki jöhet ide és ki nem. És az is igaz, hogy szüksége van Svédországnak a külföldi tudásra és kreativitásra. De azért az kicsit fura, hogy amikor átolvastam az állampolgarsági kérvény feltételeit, akkor külön pont volt arról, hogy hogyan lehet büntetett előéletű bevándorlóból svéd állampolgár. Tulajdonképpen semmi komoly, csak pár extra papírt kell benyújtani az elbíráláshoz. Azért ezt szerintem már nem kéne...

Szóval...

A fenti képen egy késő kőkori temetkezési helyet láthatunk, ez is itt van Bergjöben. Ezek a kamrás sírok és dolmenek egész Európában gyakoriak, sőt az egész világon megtalálhatóak. Ugye emlékszünk még a holland Hunebedden-ekre?(http://mathasholland.blogspot.com/2007/04/blog-post.html) Svédországban ezeket a kis kamrás sírokat Hällkista-nak nevezik. A bergjö-i hällkista egy kollektív sír az akkori (i.e. 1800-1500) farmer lakosság részére.

Ja és rengeteg pici békát is láttunk a földön a tó körül, mint például őt itt lent:

Bergsjöben is van egy vadaspark, ahol kecskét, tehenet, lovakat és mindenféle egyéb álatokat lehet simizni és etetni. Azért a legszebb rész szerintem a tó és az erdő.

***

Kvarnbyn

Mölndalban van egy régi ipari városrész Kvarnbyn (Göteborgs fors), ahol egykori vizimalom, papír, textíl és szulfitgyár van régi lakóházakkal együtt. A legérdekesebb része az épületek között nagy robajjal elzúgó 47 láb magas vízesés. Maga a név az 1300-as évekből származik és a malom és völgy szóból származhat. Az első papírmalom a 1600-as évektől működött itt.

Igazi városi központ volt ez munkahelyekkel, bankkal, gyógyszertárral, lakóházakkal, irodákkal és a régi városházával. Valóban a lakossági élet és a régi ipari környezet összefonódása volt ez egy helyen. Ma itt városi, ipari múzeumok, kávézók találhatók a vízesés körül a fa és téglaházakban. Egyébként Göteborg környékének egyik legtöbbet fotózott része maga a vízesés, és bevallom engem is magával ragadott nagyon a látványa. ***

Örgryte Gamla Kyrkogård

Hazafelé a Stora Delsjö tóról beugrottan egy régi temetőbe a Örgryte gamla kyrkogård-ba (Sankt Sigfrids plan-nál). A temető maga nagyon régi, állítólag történelme az 1200-as évekig nyúlik vissza. Sok híre göteborgi személy nyugszik itt, és a kis templom falához sok régi sírkő van erősíve, hirdetve a hely ősi voltát.

Engem maga a temető hangulata fogott meg nagyon, a nyüzsgő városban egy pici, nyugalmas és csendes sziget tele régi élettörténetekkel kövekbe vésve.

*

*

*

***

Gunnebo Slott

Gunnebo kastélyát (slott), vagy "manor house-át" a 18. században építtette egy gazdag kereskedő John Hall neoklasszikus stílusban. A házat a királyság legszebb és legtökéletesebb fa építményének nevezték.

A kastély egy kis városkában, Mölndalban található Göteborgtól délre, gyönyörű helyen erdők és tavak között. Érdemes erre kirándulni, vagy biciklizni, mert tényleg nagyon szép a táj. Göteborgból indulva útba ejthetjük Mölndalban a Fässbergs kyrka-t (templom, itt fenn a képeken).

A kastélyhoz egy nagyon szép kert is tartozik, szökőkúttal és sövényekkel. Érdekessége még a kastélynak, hogy itt vendégeskedett egy EU-s találkozón George W. Bush és Romano Prodi.

Ma a kastély a parkkal és a melléképületekkel látogatható, illetve sok nyári rendezvénynek ad otthont.

*
*

*

*

***

The Harbour of Göteborg

Nemrégiben a kikötőben felállítottak egy hatalmas óriáskereket amivel a turisták magasból szemlélhetik a várost. Erről készítettem pár képet, és ha már ott voltam lefotóztam a kikötőt az Operával és a Vikinggel.

*

*

***

Rhododendrons

Mondtam már, hogy imádom a rhododendronokat? Ezek az Észak-Európában majdnem mindenhol előforduló növények május közepétől június közepéig virágoznak itt Göteborg környékén. Magyar neve havasszépe, és a Jeli arborétumban, Szombathely mellett egy elég szép gyűjtemény látható. Ha valaki elmegy oda májusban mikor virágzik biztos nem fog csalódni. Viszont érdemes megnézni, hogy milyen ez a növény a saját élőhelyén, például itt tele vannak a parkok, meg temetők velük.

Télen zöldek, mivel nem lombhullatók, tavasszal és nyáron pedig gyönyörűen virágba borulnak. Ilyenkor érdemes elmenni a parkokba és mászkálni a nagy rhododendronerdőkben. Egy-két hatalmas rhododendronbokorba be tudunk menni, és ilyenkor olyan érzésünk lehet, mintha egy őserdőben lennénk a furán tekergőző ágaktól és a gyökerektől...

***

Lakes and Forests

Svédországban rengeteg erdő és tó van. Bárhová megyünk szinte mindenhol találunk egy-két tavat aminek a vize kristálytiszta és hűvös. Ezekben nagyon jó érzés nyáron egy-egy kirándulás alkalmával megfürödni vagy éppen horgászni. A legtöbb erdőben mocsaras helyeket is találunk, ezeket is érdemes megnézni, mert nagyon érdekesek és színesek tudnak lenni. Svédországban és Skandinávia több országában van egy régi szokásjogi törvény (Allemansrätten), ami kimondja, hogy mindenkinek joga van a természet élvezetéhez. Ez a legjobban ismert törvény Svédországban, mindenki ismeri, és aki ide szeretne jönni kirándulni az jó ha tudja mihez van joga.

Nem tudom feltűnt-e miről van is szó igazából, törvénybe van iktatva, hogy a természet mindenkié, nem lehet kisajátítani, ami elég egyedülálló még európai viszonylatban is. Magát a törvényt úgy lehet megfogalmazni, hogy mindent szabad észbentartva a jelmondatot, hogy: "Do not disturb, do not damage!"

Szabad tehát kirándulni mindenhol, sátratverni bárhol egy-két napra. Magánterületen áthaladni szintén engedélyezett ha nincs elkerítve (errefelé ez nem nagy divat). Az erdőben gombákat, gyümölcsöket, virágot lehet szedni, tüzet lehet rakni. A tavakban úszni, csónakot használni és horgászni lehet engedély nélkül. Nem lehet területeket magáncélra elzárni a kirándulók elől, ha azok valamilyen fontos vagy szép hely elérését gátolják. Ilyen helyen megengedett átmászni a felállított keritésen, hogy elérjük az úticénunkat, sőt a község ezeket a kerítéseket el is távolítja. Fontos viszont, hogy a kiránduló semmilyen nyomot ne hagyjon maga után, mindent úgy kell hagyni, hogy az utánnunk érkezők is ugyanúgy élvezhessék. Nem szabad szemetet hagyni, másokat zavarni, sziklákon tüzet rakni (mert a gránit rossz hővezetése miatt a szikla megreped, és ez visszafordíthatatlan sebeket ejt a természetben).Ami nekem a legjobban tetszik ebben a törvényben, hogy teljesen tükrözi a svéd mentalitást, amit egyetlen szavukkal ki lehet fejezni: lagom. Ennek a szónak még csak magyar megfelelője sincsen, de angolra is nehéz lefordítani. Kb annyit jelent, hogy pont jó, nem sok és nem kevés. Élvezni az életet, nem takaréklángon, de nem is eltúlozva. A svédek dolgokhoz való hozzáállását ezzel az egy szóval lehet legjobban leírni.

** * ***