A Walpurgis éj (svédül Valborgsmässoafton), a tüzek éjszakája, egy ősi pogány ünnep Skandináviában és Közép-Európában. Maga az ünnep a téltemetésről szól és a fény kezdetének (nyár) megünneplése. Mindez április utolsó napján. A kelta Wicca hagyományban ez a Beltane-éj. Svédországban régi hagyomány, hogy mindenhol hatalmas tüzeket gyújtanak, hogy az ártó szellemeket elűzzék, ott összegyűlnek az emberek és táncolnak vagy nézik a tüzet. Persze van egy keresztény változat is erre az ünnepre (mint az összes pogány ünnepre később), ők Szent Valburga angolszász királylány majd bencés apátasszonyt ünneplik aki a német térítésben vett részt a VIII. században. Kinek melyik tetszik, én maradok a pogány változatnál.
Még van egy hagyomány a Walpurgis éjről és a boszorkányokról. Aki szerencsés az látott már boszorkánykört (Fairy circle, itt fenn a képen) erdőben vagy mezőn. Régen azt hitték, hogy Walpurgis éjjelén a boszorkányok és a tündérek e kör mentén táncoltak. Ezt az érdekes képződményt egyébként gombák speciális törzsei hozzák lére. Amikor egy spóra a földre hullik, minden irányban azonos sebességgel gombafonalak kezdenek nőni. A kör széle dúsabb tápanyagban, ezért nőnek a gombafonalak sugárirányban kifelé kört formázva, majd azt tágítva.
Göteborgban délután a tüzek gyújtása előtt ezt a napot egy karnevállal ünnepelik (Cortègen), ahol az itteni műszaki egyetem (Chalmers) diákjai kamionhátsókra építenek mindenféle poénos dolgokat, meg vicces járgányokat majd onnan alakítanak a tömegnek.
Ja persze az ivászat elengedhetetlen kelléke ennek a napnak...
***
