Még mindig tél...

...és még mindig csodálatos!

*

**

*

*

*

*

***

Wintersea

Télen látszik a legjobban az elemek vad csatája a természetben, és ez varázslatos hangulatot tud adni a tájnak. Sokszor láttam már befagyott tengerről képet, de saját szemmel még soha nem láttam jeges tengert. Az elmúlt hetekben nagyon hideg volt Göteborgban és környékén, évtizedek óta nem volt ilyen hideg (-10, -20 Celsius) a tél errefelé.

Szóval Ági felhívott, hogy azonnal menjünk ki a tengerre, mert a rádióban is bemondták, hogy ennyire, már régen fagyott be. Mivel én is már régóta el akartam menni és megnézni, persze nagyon örültem neki, hogy megyünk. A hőmérséklet legalább három hete nem ment -5 fok fölé, szóval számítani lehetett a nagy jégre.

És, hát ilyet tényleg nem láttam még, a hajóút mentén egész végig jégtömbök úszkáltak a vízen, és ahol a hajó nem jár, ott egybefüggő, vastag jégréteg borítja a vizet. Olyannyira, hogy természetesen rá is mentünk a tengerre, mert nem sok ember mondhatja el magáról, hogy a tengeren járt, mint Jézus.

Engem nagyon megfogott ennek a jeges világnak a hangulata, hihetetlen érzés ilyen helyen lenni és sétálni, asszem a fényképekről azért picit visszajönnek ezek az érzések. És legalább aki csak nézi őket így neten keresztül, annak meg van az a könnyebbsége, hogy nem kellett abban a piszok hidegben fagyoskodva sziklát másznia...

*

*

*

*

*

*

*

**

*
****