2010. október 14., csütörtök

Museums of Oslo

Rengeteg nagyon gazdag és érdekes múzeum van Oslóban, ezeket érdemes megnézni. Sok viking múzeum van; aztán hajózási múzeumok pl. a FRAM múzeum ami az Amundsen által használt hajót és történetét mutatja be a sarki expedíciókon keresztül.
Van egy viking hajó múzeum, ahol három hatalmas viking hajót lehet megnézni jó sok más felszereléssel együtt.
Ugye a vikingek hajós-felfedező emberek voltak, a hajó számukra létfontosságú volt (maga a viking szó is ezt jelenti, hajózó embert, felfedezőt, kalózt). Olyannyira, hogy a nagyobb törzsfőket, királyokat is hajókban temették el.
Ezeket a temetési hajókat találták meg, és hozták ide a múzeumba gazdag zsákmányukkal.
Aztán érdemes megnézni a Vigeland parkot (ingyenes), ahol Gustav Vigeland szorász hihetetlenül kifejező szobrait állították ki.
Van egy skanzen Bygdøy-n, ahol Norvégia különböző térségeiből hoztak házakat és épületeket így mutatva be a norvég vidéki életet korszakokat átölelve.
Aztán persze van múzeum Oslo város történelméről (ingyenes), ez is a Vigeland parkon belül van.
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
*
Odin:
*
***

2010. október 13., szerda

Norway - Oslo és környéke

Hétvégén átmentünk Norvégiába kicsit körülnézni. Most szinte csak Oslót és az Oslófjordban lévő szigeteket néztük meg.
A legnagyobb szigeten, Hovedøya-n ki is szálltunk és kicsit kirándultunk az őszi erdőben.
Hovedøya-n van egy középkori apátságrom, igazából ezt mentünk megnézni. Maga az apátság jó nagy volt, könyvtárral, rengeteg szobával és egy templommal persze.
Norvégiának ez a része egyébként szinte semmiben nem különbözik Svédországtól; a táj, a város, a házak, az emberek mind ugyanolyanok. Maga Oslo egy elég egyszerű város, semmi hivalkodás nincs benne, olyan skandinávosan letisztult és egyszerű.
Arról már beszéltem sokat, hogy a skandinávok annak ellenére, hogy borzasztóan gazdagok (főleg Norvégia ugye a 60-as években talált olaj miatt) nagyon egyszerűek, és egyáltalán nem felvágósak.
Ez látszik is az építészetben, a városokban és az emberek mentalitásában. Aki itt él és dolgozik, annak természetes, hogy mindenre megvan a pénze, szóval akkor minek ezzel kérkedni? Asszem ez nem rossz hozzáállás.
A norvég parlament (Stortinget, lent) is szép példája ennek. Semmi csicsa, csupa egyszerűség.
Egyébként hihetetlen, hogy a norvégok mennyire olyanok mint a svédek. A mentalitás, az emberek öltözködése és kinézete mind hasonló. Még a nyelv is ugyanaz. Érdekes volt látni, hogy az ember odamegy Svédországból, és ugyanazt látja. Még a nyelvet is értettem alapszinten úgy hogy svédül tanulok. Persze egy svéd és egy norvég az teljesen meg tudja érteni egymást. Fura volt, hogy a szavak is kb ugyanazok, csak néha picit máshogy írva (æ és ø használata ä és ö helyett pl).
Lent, az újonnan épült oslói operaház látható. A falait és tetejét carrarai márvánnyal borították, és érdekessége, hogy fel lehet menni a tetejére.
Itt pedig a hihetetlenül szép Gol -i fatemplom (stavkirke) látható Bygdøy-ön. Asszem számomra ez volt az utazás csúcspontja. Ezek a régi templomok nagyon megérintenek engem.
A viking idők végén építették, amikor a kereszténységet kezdték felvenni a skandinávok. Ahogy a rítusokban is, a templomokon is láthatók az ősi viking mitológiai elemek (sárkányok, végtelen hurkok) keveredése az új keresztény vallással.
És így néz ki belülről:
Ez pedig a viking díszítőmotívum a bejáratán.
A másik sokszor emlegetett dolog Norvégiával kapcsolatban, hogy nagyon drága. Hát ez a dolog sem ilyen egyszerű. Egy átlag európainak valóban meghökkentően drága, és egy norvégiai útra (meg amúgy ez igaz egész Skandináviára) bizony lehet, hogy spórolnia kell előtte egy kicsit.
Viszont aki itt él Skandináviában az megszokta már ezt, hogy a fizetése európai mércével kiemelkedően magas, és az árak is magasabbak, de nem annyival. Svédországhoz képest Norvégia például egy kicsit drágább.De ezzel Skandinávia fenn tudja tartani a ott élő embereknek a jólétet és a jól működő szociális rendszert. És például sok igen szinvonalas múzeum teljesen ingyenes volt Oslóban, mert hát megtehetik, hogy nem kérnek érte semmit.
Itt fent a király palota látható, lent pedig az Akershus-i erőd.
Ami még nagyon lényeges Norvégiában az a természet. Hihetetlen szép tájak, fjordok, hegyek, tavak vannak, és azt kell mondanom még így is hogy ezeket nem láttam, Norvégiában igazán ezeket érdemes megnézni.
Jó persze, a fővárost meg kell nézni, főleg a jó múzeumok miatt, de Norvégia=természet. Ez a legérdekesebb és legszebb dolog amit itt látni lehet, és erre asszem érdemes lesz visszajönni ide egy nagyobb túrára.
Mondjuk a nyugati part fjordjait és hegyeit... Hát az maga a csoda! Majd remélem lesz erről is képes beszámolóm hamarosan.
***

2010. szeptember 30., csütörtök

Autumn again

Megállíthatatlanul jön az ősz, színesedik minden! Idén is csodaszép, a maga hűvös és párás reggelével, a fakó de szikrázó napsütéssel nappal, és azzal a füstös illattal éjjel ami csak ebben az időszakjában van az évnek. Nagyon üdítő számomra, és imádom ahogy változik ilyenkor a tájkép.
Mivel tavaly főleg nappali képeket raktam be ősszel, most ideteszek pár éjszakait Göteborgból. Nagyon jó hangulata van az estének ősszel, érdemes kimenni a friss levegőbe sétálni és kiüresíteni a gondolatokat egy hosszú nap után.***

2010. augusztus 23., hétfő

Bergsjön

Bergsjön (lefordítani talán úgy lehetne, hogy hegyi tó) Göteborg egyik keleti kerülete. Van egy nagyon szép tó erdővel, rögtön a városrész mellett, ahol jó nagyokat lehet kirándulni és úszni, természetesen a svédes berbecue-vel egybekötve. Hihetetlen szép környezet, erdő, sziklák, mi kell még? Imádom a skandináv tavakat!
A városrész lakosságának egyébként 89%-a bevándorló, arab, török, kínai. Ez bizony nem a legfelemelőbb, hogy mindenhol csadoros meg feketeképű embereket lehet látni, európait sehol. Viszont a házakon és a környékbeli erdőkön ez nem nagyon látszik hálisten.
Elég jó dolguk van Svédországban a bevándorlóknak, akárki akármit mond, talán túlságosan is. Dolgozni persze nem mind szeret, csak a pazar szociális juttatásokból megélni. Kicsit talán túl bőkezűen osztogatja Svédország a tartózkodási engedélyeket mindenféléknek, és emiatt nagyon sokan jönnek akik a szociális hálót csak leélni akarják, de sokat nem raknak hozzá magukból. Azért néha fáj a szívem, hogyan élik le ennek a szép és gazdag országnak a javait.
Na mindegy, azért tény, hogy elég nehéz határt húzni (vagy nem is lehet) ki jöhet ide és ki nem. És az is igaz, hogy szüksége van Svédországnak a külföldi tudásra és kreativitásra. De azért az kicsit fura, hogy amikor átolvastam az állampolgarsági kérvény feltételeit, akkor külön pont volt arról, hogy hogyan lehet büntetett előéletű bevándorlóból svéd állampolgár. Tulajdonképpen semmi komoly, csak pár extra papírt kell benyújtani az elbíráláshoz. Azért ezt szerintem már nem kéne...
Szóval...
A fenti képen egy késő kőkori temetkezési helyet láthatunk, ez is itt van Bergjöben. Ezek a kamrás sírok és dolmenek egész Európában gyakoriak, sőt az egész világon megtalálhatóak. Ugye emlékszünk még a holland Hunebedden-ekre?(http://mathasholland.blogspot.com/2007/04/blog-post.html) Svédországban ezeket a kis kamrás sírokat Hällkista-nak nevezik. A bergjö-i hällkista egy kollektív sír az akkori (i.e. 1800-1500) farmer lakosság részére.
Ja és rengeteg pici békát is láttunk a földön a tó körül, mint például őt itt lent:
Bergsjöben is van egy vadaspark, ahol kecskét, tehenet, lovakat és mindenféle egyéb álatokat lehet simizni és etetni. Azért a legszebb rész szerintem a tó és az erdő.
***

2010. augusztus 5., csütörtök

Kvarnbyn

Mölndalban van egy régi ipari városrész Kvarnbyn (Göteborgs fors), ahol egykori vizimalom, papír, textíl és szulfitgyár van régi lakóházakkal együtt. A legérdekesebb része az épületek között nagy robajjal elzúgó 47 láb magas vízesés. Maga a név az 1300-as évekből származik és a malom és völgy szóból származhat. Az első papírmalom a 1600-as évektől működött itt.
Igazi városi központ volt ez munkahelyekkel, bankkal, gyógyszertárral, lakóházakkal, irodákkal és a régi városházával. Valóban a lakossági élet és a régi ipari környezet összefonódása volt ez egy helyen. Ma itt városi, ipari múzeumok, kávézók találhatók a vízesés körül a fa és téglaházakban. Egyébként Göteborg környékének egyik legtöbbet fotózott része maga a vízesés, és bevallom engem is magával ragadott nagyon a látványa. ***

Örgryte Gamla Kyrkogård

Hazafelé a Stora Delsjö tóról beugrottan egy régi temetőbe a Örgryte gamla kyrkogård-ba (Sankt Sigfrids plan-nál). A temető maga nagyon régi, állítólag történelme az 1200-as évekig nyúlik vissza. Sok híre göteborgi személy nyugszik itt, és a kis templom falához sok régi sírkő van erősíve, hirdetve a hely ősi voltát.
Engem maga a temető hangulata fogott meg nagyon, a nyüzsgő városban egy pici, nyugalmas és csendes sziget tele régi élettörténetekkel kövekbe vésve.
*
*
*
***

2010. augusztus 4., szerda

Gunnebo Slott

Gunnebo kastélyát (slott), vagy "manor house-át" a 18. században építtette egy gazdag kereskedő John Hall neoklasszikus stílusban. A házat a királyság legszebb és legtökéletesebb fa építményének nevezték.
A kastély egy kis városkában, Mölndalban található Göteborgtól délre, gyönyörű helyen erdők és tavak között. Érdemes erre kirándulni, vagy biciklizni, mert tényleg nagyon szép a táj. Göteborgból indulva útba ejthetjük Mölndalban a Fässbergs kyrka-t (templom, itt fenn a képeken).
A kastélyhoz egy nagyon szép kert is tartozik, szökőkúttal és sövényekkel. Érdekessége még a kastélynak, hogy itt vendégeskedett egy EU-s találkozón George W. Bush és Romano Prodi.
Ma a kastély a parkkal és a melléképületekkel látogatható, illetve sok nyári rendezvénynek ad otthont.
*
*
*
*
***